Édes-savanyú csirke, rizzsel. Voilá. Nem egy nagy dobás, Ben nagybácsi (Uncle Ben's) receptje alapján készült, kockára vágott csirkemell megsütve serpenyőben, nyakonöntve a szósszal (ez az egyetlen bolti szósz, amiben bűnös élvezetet lelek, mert óóóólyan finom).
Kicsit sok sült csirkefalatka sikerült, így félretettem egy részét, abból lett szombaton a lasagne.
Desszertnek kivettem a mélyhűtőből 2-2 mazsolás-túrókrémes* palacsintát, amit még egy lelkes palacsintasütős napomon sütöttem, és tettem el kettesével ilyen gyorsebédes napokra.
_____
* Na persze nem igazi túrókrém, csak valami francia tejtermék, aminek nincs magyar neve, de aminek hasonlít az íze arra a magyar vaniliás-édes túrókrémre, amit kiskoromban nagyon szerettem.
ó, ez micsoda ötlet! legközelebb dupla adag palacsintatésztával fogok zsonglőrködni, hogy legyen esélye pár darabnak mélyhűtőbe kerülni. :)
VálaszTörlésNálunk nincs esélye a palacsintának maradékot képezni... :D Sz. egyik nap mondta valamelyik vegás recept adagolására, hogy: "ezt nem Bélpokolosra és Bélpoklosnére méretezték"... :D az édességgel különösen így vagyunk... ;o)
VálaszTörlés